Közvetlenül a víz szintjéről ki tudják menteni a bajbajutottat

EGY MENTŐHAJÓ KALANDJAI

Ragyog a nyár a magyar tenger felett, de a balatoni vízi rendészet felkészült a viharokra is. A 28 tonnás Scharnebeck mentõhajó a legádázabb égiháborúkban is megállja a helyét. A flotta az idén egy Zodiak motorcsónakkal is kiegészült, amely a két 150 lóerõs motornak köszönhetõen uralja a tavat.

A 17,5 méter hosszú, négy méter széles Scharnebeck tekintélyt parancsolóan ring a fonyódi kikötõ karcsú vitorlásai között. A hajó 1980-ban kezdte meg szolgálatát az Északi-tengeren a német parti õrség kötelékében. Késõbb a magyar vám- és pénzügyõrség vette át, a balkáni háború alatt a Duna déli szakaszán közlekedett. A Scharnebeck öt éve teljes felújítás után került a balatoni vízi rendészet kötelékébe. A teljes hajótest alumíniumból készült, a zászlóshajónak is beillõ volt vámõrhajót 550 lóerõs 12 hengeres motor repíti a vízen, csomóból átszámolva 40 km/h sebességgel.

Megküzd a széllel

– A hajó elõnye az ereje, képes megbirkózni az elemekkel – szögezi le Bíró Gábor százados, a Somogy Megyei Rendõr-fõkapitányság szóvivõje (kis képünkön). – A mentések zömét általában gumifalú motorcsónakokról végzik a kollégák, azonban a legendás balatoni viharok néha lehetetlenné teszik a motorcsónakos mentést. Ha a szélsebesség meghaladja a 100 km/órát, akkor már egy komolyabb hajóra van szükség, mert a motorcsónakok szembeszélben nem elég nehezek, és nincs elég tolóerejük, hogy leküzdjék a vihart. Fõként ilyen körülmények között vetjük be a Scharnebecket. Ez a hajó akár 120 km/órás szélnek is ellenáll. Fõleg vitorlások mentésére használjuk. A fedélzeti technika, radar és szonár révén akár éjszaka vagy erõs ködben is megtaláljuk a bajba jutott hajóst. Még úgy is rátalálnánk egy vitorlásra, ha lefüggönyöznénk a kapitány elõtt az ablakot. Jelenleg ez az egyetlen ilyen teljesítményû és hasonló módon felszerelt rendõrségi mentõhajó a Balatonon – magyarázza a hajó elõnyeit a százados.

Szerelnek, festenek

A kalandos sorsú Scharnebeck karbantartását az õrs rendõrei végzik. A hajónak mindig tökéletes állapotban, indulásra készen kell állnia. A vízi rendészet munkatársai, amikor éppen nem mentenek vagy járõröznek, akkor szerelnek, hajót festenek, szinte második egyenruhájuk az olajos munkásruha. A hajó háromfõs személyzetével mindig bevetésre kész. Vízi mentésre is alkalmassá kellett tenni, ezért két felhajtható „trepnivel” is ellátták, így a két „matróz” közvetlenül a habok szintjérõl húzhatja ki a bajbajutottat.

– A Scharnebecket legutóbb egy eltûnt vitorlás felkutatására vetették be – emlékszik Bíró Gábor. – A vitorlás kapitánya egyedül, motorral haladt a tavon, ami már önmagában is szabálytalan. Ezt csupán akkor tehetné a kikötõktõl 300 méternél távolabb, ha a szél nem haladja meg a megfelelõ fokozatot, márpedig akkor nagyobb volt a légmozgás. A magyar férfi estefelé bekapcsolta a robotpilótát, amely elvezeti a hajót a kívánt helyre. Balatonfüredrõl tartott Balatonlellére, amikor éjjel, eddig tisztázatlan körülmények között a vízbe esett, vitorlása pedig a betáplált adatoknak megfelelõen tovább haladt Lelle felé. A férfi Balatonszárszónál evickélt partra, majd segítséget kért. A vitorlás felkutatására – éjjel lévén – a Scharnebeck indult ki. Az „elveszett cirkáló” végül fennakadt egy homokpadon. A kapitány szemmel láthatóan nemcsak a kimerítõ úszástól nem állt meg a lábán, 1,64-es véralkoholszintje erõs ittasságra utalt. Miután ezzel szembesítettük a kótyagos kapitányt, azzal próbálta menteni a menthetõt, hogy amíg a vitorlást vezette, addig egy kortyot sem ivott, ám vízbe pottyanásakor a kezében maradt egy bontatlan rumosüveg, amelybõl az úszás során merített erõt. Sikeres partra érését is a butykos tartalmának ürítésével ünnepelte meg. Az orvosi szakvélemény azonban megállapította, hogy a kapitány bizony már a fedélzeten jócskán locsolgatta a torkát, a tempózás közbeni iszogatás történetét ezért egyelõre elvetettük.

Ittas csobbanás

A részeg magyar hajós történeténél komorabb epizódokra is sor került a Balatonon. Egy fiatal lány ittasan kívánt csobbanni egyet a vízben egyik éjszaka. Miután a társai nem látták kijönni a vízbõl, a rendõrök elindultak a keresésére. Végül a búvárok találták meg – holtan. Szintén a békaemberek teljesítették gyászos kötelességüket, amikor egy pár felfújható gumicsónakon indult a déli part felfedezésére, sajnos nem elég közel a parthoz. A páros hölgytagja tudott úszni, a fiú nemigen, és amikor egy hullám a vízbe borította õket, a srác mellény hiányában elmerült. A rendõrök a baleset körülményeit már csak gyászoló kedvesétõl tudhatták meg.

Többek között a hasonló tragédiák megelõzésére él az 1817-es balatoni vízi segélyhívó szám, amelyet bárki ingyenesen tárcsázhat, ha bajba kerül a tavon. Ez közvetlenül a Balatoni Vízi Rendészeti Rendõrkapitányság ügyeletén csörög.

KISS-RÉVY
FOTÓ: ILLISZ

Zsaru-infó

A parton bajba kerültek, bûncselekmény áldozatává válók számíthatnak a Fehér Gyûrû Közhasznú Alapítvány segítségére is. Az áldozatsegítõ szervezet három szezonális irodát nyitott számukra. Akiket például tolvajok, rablók, autófeltörõk károsítanak meg a nyaralás során, a Fehér Gyûrûtõl jogi és anyagi segítségre számíthatnak. Fügedi László, a szervezet elnöke lapunknak elmondta, hogy akinek a nyaralása során eltûnnek az iratai vagy minden pénze, fontos, hogy legalább a hazautazáshoz szükséges anyagiakkal ellássák. Különösen igaz ez a külföldiek esetében, akik amúgy is nehezen mozognak a hazai hivatali rend útvesztõiben. Az alapítványról és a balatoni irodákról bõvebben a www.fehergyuru.eu honlapon olvashatnak.

(Zsaru, 2010/29. 8-9. o.)