Tárgyalás a nádasban

A nádas mellett tartott helyszíni tárgyalást a Fővárosi Törvényszék július 12-én Balatonlellén, a korábban a Fő utcai órásgyilkossággal, majd pedig drogügyletben érintett üzletfeleinek kivégzésével és feldarabolásával vádolt F. Sz. Attila ügyében. Azt a helyet kutatta a bíróság, ahol a férfi a vád szerint az emberi maradványokat tartalmazó nejlonzsákokat annak idején elrejtette.
 
Szenvtelenül süttette az arcát a napon az ifjúkorát idéző vidéken a jó ideje a börtönfalakon belül élő F. Sz. Attila. A Fővárosi Törvényszéknek köszönhetően mozgalmas napja volt, és még a Fonyó-árokhoz érkező, helybéli hozzátartozóit is láthatta messziről. A Petőfi út lezárt szakaszát kutyás rendőrök biztosították. A bíróság talárt mellőző, nyári ruhás tagjait leginkább turistacsoportnak gondolhatták a tóparti városban élők. A nádasnál gyülekező, jól szituált emberek összhatását némileg szétzilálta a három bv.-őr által kéz- és lábbilincsben, vezetőszáron kísért fogvatartott érkezése. „Jó napot kívánok, csókolom!” – köszönt tisztelettudóan a vádlott a forró aszfalton várakozó tanács tagjainak. Az előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettével vádolt férfi ezután jobbára csak nézelődött és többször nagyot szippantott a friss levegőből. Közben Vaskuti András bíró jó idegenvezető módjára elmondta, hogy az út melletti nádas egy része korábban szemétlerakóhely volt. Két fémoszlop maradt már csak az egykori sorompóból. A vád szerint az emberi maradványokat tartalmazó nejlonzsákokat ezen a kietlen részen találták meg a rendőrök F. Sz. Attila élettársának az útmutatásai alapján.

– Ezen a területen körülbelül 25 éve, még gyerekkoromban jártam kacsatojást és buzogányt gyűjteni – válaszolt F. Sz. Attila félvállról a kérdésre, hogy mikor vezetett arra utoljára az útja. Később azonban mégiscsak elismerte, hogy nemegyszer vetődött a környékre rokonlátogatóba. – Tegyünk egy körsétát – javasolta az ítész, majd gyors közbeszólással az ügyvéd lebeszélte a hozzávetőleg tíz kilométeres kánikulai túra tervéről. A védő ugyanakkor kifogásolta, hogy nem látták a nádas belsejét. Így az sem volt szerinte hihető, hogy ott egykor szemetet tároltak. – Nyugodtan menjen be ügyvéd úr, és hozzon ki nekünk zsákokat! – ajánlotta a fehér inget és farmernadrágot viselő tanácselnök. Az ügyvéd azonban nem élt a hulladékcipelés lehetőségével, és a vádlott kétkedő hozzátartozói sem vállalták a zsákhordást. Ezután a bv. ezredes vezette konvoj egy közeli benzinkúthoz vonult. A tetemek nyomára vezető tanú ugyanis korábban azt vallotta, hogy egy közeli töltőállomásnál is megálltak, amit F. Sz. Attila szintén tagadott. A bíró először számba vette a jelenlévőket, és konstatálta, hogy a vádlott is „megvan”. Pár perc múlva már a benzinkút megépülésének az időpontjáról faggatta a töltőállomás gyorsan előkerített vezetőjét.

 – Hiába kutatták át a környéket a hatóságok, először nem találtak semmit. A zsákok csak később kerültek elő – magyarázta a vádlott ügyvédje arra utalva a tárgyalás után, hogy a holttestmaradványokat valaki utólag csempészhette védence szülőhelyének külterületére. Így F. Sz. Attilának „semmi köze az ügyhöz” – summázta.
A bevásárlóközpont parkolójában kialakult torlódást a járőrök megszüntették. A bíróság a nyári ítélkezési szünet után, szeptemberben folytatja a bizonyítási eljárást.   
 K. B. I.
FOTÓ: V. L.
 
Kártalanításból drogügylet?
A festő-mázoló szakképzettségű, boncmesteri oklevelet szerzett F. Sz. Attilát 2005-ben mentette fel jogerősen – bizonyítottság hiányában – a Fővárosi Ítélőtábla az 1999-es Fő utcai órásgyilkosság vádja alól. Valaki homlokon, tarkón és közvetlen közelről nyakon lőtte egy hangtompítós pisztollyal az eladót, majd 14 millió forint értékű zsákmánnyal elmenekült. A bűncselekmény tippadóját 2005-ben kilenc és fél év fegyházra ítélték. A nyereségvágyból, előre kitervelten elkövetett emberölés vádja alól felmentett F. Sz. Attila az előzetes letartóztatásban töltött időre tekintettel 25 millió forint kártalanítást kapott az államtól, majd az összeg nagy részét az ügyészségi irat szerint kokainkereskedésbe fektette. Drogügyletei révén ismerte a két későbbi áldozatot, K. Zsoltot és D. Kornélt. Utóbbi férfival elszámolási vitája is volt. A vád szerint 2008 májusában egy kábítószer-szállítmány behozatalával kapcsolatos perui utazás részleteit beszélte volna meg a páros F. Sz. Attilával annak III. kerületi bérelt házában. A házigazda előre eltervezte, hogy mindkettőjüket megöli, majd megszerzi D. Kornél pénzét és a lakásán tartott kokaint. A vendégek érkezésekor elküldte sétálni az élettársát. Ezután fegyverrel kényszerítette K. Zsoltot D. Kornél megkötözésére, majd a vád szerint mindkettőjüket két-két fejlövéssel kivégezte. Mindeközben a vádlott volt zárkatársa, P. László a pincében szerelési munkát végzett. A lövések zajára felment az emeletre, és meglátta a holttesteket, ekkor F. Sz. Attila fegyverrel őt is megfenyegette. Az ügyészség szerint a vádlott elővéve bonctudását, szikével feldarabolta az áldozatokat a konyhában, majd a testrészeket 13 nejlonzsákba tette. Az áldozatok ékszereit eladták, de D. Kornél lakásába végül nem tudtak bejutni. A pár Chrysler típusú kocsijába bezsuppolt „hullászsákokat” a férfi a beteg édesanyjához látogatóba menet Balatonboglár és Balatonlelle között elrejtette a Fonyó-árok nevű nádasban.
 
(Zsaru 2012/29. szám, 32-33. oldal)