Drogstop: Itt a C lista

Április 3-án lépett hatályba az úgynevezett C lista, amely tovább szigorította
a drogfogyasztást hazánkban. Errõl beszélgettünk Csákó Ibolya alezredessel, az ORFK Bűnügyi Igazgatóság bűnügyi fõosztályának kiemelt fõreferensével (képünkön).
– Honnan jött a C lista ötlete?

– 2010 vízválasztó volt Magyarországon a dizájnerdrogok fogyasztásában és forgalmazásában, mert megjelent a mefedron, ami Kati vagy Zsuzsi néven híresült el. Európában ezek az anyagok 2004–2005 környékén tűntek fel tömegesen. Nagyon hamar rájuk kattantak a fogyasztók, meglepő módon jelentős mértékben a heroinisták is, annak ellenére, hogy a hatásuk inkább a kokainéhoz vagy az amfetaminéhoz hasonló. Tudtuk, hogy valamit gyorsan tennünk kell. 2010. március 29-én megalakult a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság kábítószerlisták szakbizottsága, amelynek én vagyok az elnöke. Kezelőhelyek orvosai fordultak hozzánk, hogy a fogyasztók a szájon át történő fogyasztásról nagyon hamar a vénás fogyasztásra térnek át, és ezzel egyidejűleg igen hamar nagyon rossz fizikai állapotba kerülnek. A szakbizottság feladata volt, hogy figyelje a jelenséget, elemezze a kialakult helyzetet, és tegye meg a szükséges lépéseket. Ügyünket segítette, hogy létezett egy kormányrendelet, amely 2004 óta tartalmazta a kábítószereket és a pszichotrop anyagokat felsoroló jegyzéket. A meglévő jegyzék egészült ki az új pszichoaktív anyagokat tartalmazó C jegyzékkel. A C jegyzék tartalmazza a piacra került, veszélyesnek tartott új drogokat, valamint szabályozza ezen anyagok legális forgalmazását, felhasználását is, hiszen éppen az számít illegálisnak, ami nincs engedélyezve.

– Milyen úton kerül fel egy új anyag a listára?

– A C lista előtt kiadott kormányhatározat kimondta, hogy ha egy anyagot a listára akarunk tenni, akkor azt kockázatértékelésnek kell alávetnünk. Ez azt jelenti, hogy alapos vizsgálatnak vetik alá azt a bizonyos anyagot. Az uniónál működő korai jelzőrendszertől kapjuk az információt a különböző drogokról. Ez a rendszer eddig 150 anyagról jelezte, hogy veszélyes a fogyasztók számára, ebből három esetben készült kockázatértékelés. Így akadt fenn a rostán például a mefedron, amelyet a tagországoknak, így nekünk is fel kellett tenni a listára. Az EU-ból információcsere keretében érkező jelzések, illetve hazai tapasztalás, lefoglalás alapján az arra illetékes hatóság javasolhatja az anyag felvételét a C listára. A javaslatot megelőzően vizsgálják, hogy az anyagnak van-e gyógyászati felhasználása, és nincs-e rajta a már meglévő listákon.

– Miben más az új jegyzék a korábbinál?

– Negyvennégy egyedileg meghatározott anyagot és négy generikus csoportot tartalmaz. Az utóbbi lényege, hogy a gyors anyagváltozás miatt egy törzsképletet határoztunk meg, így már hiába módosítják magát a képletet, a szer illegálisnak minősül. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy rajta van a listán a Ginaként ismertté vált GBL nevű anyag is, amellyel kapcsolatban nagyon sok mérgezéses eset történt az utóbbi időben. A GBL nagyon veszélyes anyag, mivel nagyon könnyen túl lehet adagolni, kicsi az a különbség a között a mennyiség között, amelytől még jól érzi magát a fogyasztó, és ami már mérgezést vagy akár halált is okoz.

– Érződik a C lista megjelenése a drogpiacon?

– Ehhez még hosszú idő kell. A fogyasztói igények is kezdenek megváltozni. A listával talán a mostani anyagok keresletét vissza tudjuk szorítani, de mindig felbukkannak majd újabbak. Ez egyelőre szélmalomharcnak tűnik.    
Kondacs
Fotó: A. I., S. B.
(Zsaru 2012/18. 42. oldal)